Pécs - Történelmi áttekintés:
Ősidők óta élnek emberek a Mecsek déli lankáin. A legrégebbi feltárt romok 6000 évesek. Pécs városát korunk hajnalán alapították a Duna és a Dráva folyók által határolt terület központjaként, A Római Birodalom Pannónia tartományának szívében. E korok emlékét napjainkig őrzik a fennmaradt épületek, sírhelyek, kereskedelmi és katonai utak. Pécs városa erre a kulturális alapra épült.
Kereskedelem A település évszázadokon át a pezsgő kereskedelmi élet színpada volt. A várost átszelő utak messzi tájak javait hozták és vitték az itt megtermelt termékeket a kereskedők szekerein. A 16. században letelepült török kereskedők megváltoztatták a város életét és szerepét. Török cserző üzemek épültek egymás után a falakon belül a színes bazársorok mögött. Később a magyarok folytatták a kereskedelmet. A 19. század végén kiépült vasúthálózat új korszakot nyitott a szállítás és ebből kifolyólag a város ipari és kereskedelmi struktúrájában.
A város tehetős polgárai keresték a növekedés további lehetőségét a kereskedelem és az ipar területén. Noha korábban Pécs a mezőgazdasági terményeiről és kitűnő borairól volt híres a századfordulón új gyárak öregbítették a város hírnevét. Mesteremberek, akik kis céhekként kezdték, hosszú évek munkájával nőhették ki magukat jelentős manufaktúrákká. A tulajdonosok nemcsak a távoli vidékekre szállítottak, de boltokat nyitottak a városban. A céljuk az volt hogy az idelátogatók vihessék magukkal a hírnevet. Az ipar fejlődésével párhuzamosan a város lakossága is gyors növekedésnek indult a 20. században
Pécs: programok, látnivalók, érdekességek
Pécs, a mediterrán hangulatok városa. Tudomány, művészet, szakralitás kincseskamrája. Fürdött hírnévben és dicsőségben, volt kifosztott és lerombolt, mégis úgy nőtt a századok folyamán, ahogy a geológiai rétegek rakódnak egymásra.
Egymásra és egymás mellé épült itt, és ma is látható a római kor, a középkor, a török hódoltság, majd a polgárosodás számos értéke, gótikus, reneszánsz, barokk kori lakóház, keresztény templom és mohamedán imahely, mecset és dzsámi, fürdő és középület.
A múlt öröksége a neolit korig vezet vissza. A terület mindig jó életfeltételeket kínált az itt letelepedett népcsoportoknak. Erről tanúskodnak a feltárt régészeti leletek. A korai időkből a legtöbb emléket a rómaiak hagyták maguk mögött. A terjeszkedő birodalom egyik provinciája volt Pannónia, amelynek Sopianae nevű városában – a mai Pécs elődjében – mozgalmas élet zajlott.
E korai keresztény korszakot idézik a Székesegyház körül feltárt római és ókeresztény emlékek, festett sírkamrák. Az ókeresztény temetői emlék együttes, melynek nagysága és gazdagsága a legjelentősebb az Olaszországon kívüli nekropoliszok emlékanyagában, a 2000. évben felkerült az UNESCO Világörökségi listájára.
A népvándorlás után, 1009 körül, Szent István püspökséget alapított Pécsett. A település gazdasági és kulturális nagyságának köszönhetően 1367-ben, Nagy Lajos király uralkodása idején, Orbán pápa aláírta az egyetem alapításának bulláját – így vált Pécs városa az első magyarországi egyetem székhelyévé. A Pécsi Tudományegyetem jelenleg is meghatározó szellemi, tudományos központ
A város fejlődése a gyáralapításokban is megmutatkozott: a Zsolnay-kerámia, a Littke pezsgő, az Angster-orgonák világhírűvé váltak.
Tény, hogy Pécs városa inkább szellemi élete, kulturális, történelmi értékei, sajátos stílusa által vonzó. Méltán viselheti 2010-ben az „Európa Kulturális Fővárosa” címet. Múzeumairól, gazdag művészeti életéről, művészeti fesztiváljairól, alkotó művészeiről Európa-szerte ismert.
Pécs múzeumai közül az ismertebbek:
- Pécsi Bazilika kincstára
- Janus Pannonius Múzeum
- Néprajzi Kiállítás
- Csontváry Múzeum
- Pécsi Bazilika kincstára
- Vasarely Múzeum
- Amerigo Tot kiállítás
- Modern Magyar Képtár I. és II.
Az Országos Színházi Találkozó helyszínéül szolgáló városban sok vendég ismerte meg Pécs híres gasztronómiáját, és ízlelte meg a Mecsek híres borát, a cirfandlit. Pécs kivételes adottságokkal rendelkezik. Számtalan idelátogató bizonyítja, legyen bár üzletember, tudományos kutató, diák, a történelem, a művészetek, a kulturális programok kedvelője, vagy pihenésre vágyó utazó.
Pécs - Tv-torony és kilátó
Mecsek hegység
A Mecsek hegység és a Baranyai-hegyhát felszínformailag igen jellegzetes kistáj-csoportja a Dunántúli-dombságnak. A két kistájat Mecsek-vidéknek nevezzük. Együttes területük 550 km2. A Mecsek hegységet egy 400 m magas, 6-7 km széles, mély törésrendszerrel határolt, fennsík jellegű hegységrész – a Középső-Mecsek – Kelet- és Nyugat-Mecsekre osztja fel. A keleti területekre (pl. Dobogó-Zengő csoport) sugarasan kiinduló sasbércek (vetődések mentén kiemelkedett rögök), míg a nyugati részre tetőhelyzetbe emelt tönkös (lepusztult) sasbércek a jellemzőek.
A hegység fő tömegét a triász és a jura időszakban (250 – 210 millió év) tengerbe lerakódott mészkövek alkotják, melyek gránit alapzaton nyugszanak. A Nyugat-Mecsekben a perm-triász homokkövek dominálnak. A Mecsek, s az északról hozzá kapcsolódó Baranyai-Hegyhát mai magassága a pliocén (4 millió év) és a pleisztocén (1,8 millió év) korban alakult ki.
Legmagasabb pontjai:
– Zengő (682 m)
– Tubes (611 m)
– Hármas-hegy (604 m)
– Dobogó (594 m)
– Jakab-hegy (592 m)
– Szószék (586 m)
– Szamár-hegy (564 m)
A kelet-nyugati irányba húzódó szigethegy, mint vízválasztó is alapvetően meghatározza a faállománytípusok kialakulását. A déli oldalon száraz tölgyesek és cseresek az uralkodók. Változatosabb az északi oldal extrazónális bükköseivel, tölgyelegy bükköseivel, gyertyános tölgyeseivel. Erdeink többcélú hasznosítását is figyelembe véve legjobb adottságú erdőtömb, amely 88 %-ban őshonos fafajokból álló természetes erdő. A Mecsek hegység felszíne rendkívül formagazdag. Mély völgyek váltakoznak szép kilátást nyújtó sziklás csúcsokkal, a turisták lépten- nyomon érdekes és ritka karsztos alakzatokkal, természeti jelenségekkel találkoznak. Ilyenek pl.: Albaligeti-cseppkőbarlang, az Orfűi Vízfő, a pécsi Tettye és egy sereg bővizű karsztforrás.
A kelet-nyugati irányba húzódó szigethegy, mint vízválasztó is alapvetően meghatározza a faállománytípusok kialakulását. A déli oldalon száraz tölgyesek és cseresek az uralkodók. Változatosabb az északi oldal extrazónális bükköseivel, tölgyelegy bükköseivel, gyertyános tölgyeseivel. Erdeink többcélú hasznosítását is figyelembe véve legjobb adottságú erdőtömb, amely 88 %-ban őshonos fafajokból álló természetes erdő. A Mecsek hegység felszíne rendkívül formagazdag. Mély völgyek váltakoznak szép kilátást nyújtó sziklás csúcsokkal, a turisták lépten- nyomon érdekes és ritka karsztos alakzatokkal, természeti jelenségekkel találkoznak. Ilyenek pl.: Albaligeti-cseppkőbarlang, az Orfűi Vízfő, a pécsi Tettye és egy sereg bővizű karsztforrás.
Befejezés
Kellemes kikapcsolódást, jó szórakozást, és érezze magát ragyogóan nálunk, induljon haza otthonába elégedetten!
„Semmi nincs nagyszerűbb egyetlen napnál.” – Goethe